Valamiért az első pillanattól tetszett. Valamiért minden egyes alkalommal mikor elsétált mellettem megremegett a szívem pedig még csak a nevét se tudtam. Most meg minden szünetben fel-alá járkálok, mint egy elmebeteg, hogy hátha láthatom őt, hátha ő is észrevesz és megérzi, amit én. De nem, nem és nem. Csak egy egyszerű, pótolható lányt lát, aki még csak a mosolyát sem érdemli meg, nemhogy a szeretetét...